Bárki életében előfordulhat egy olyan időszak, amikor egy veleszületett probléma, szerzett betegség vagy sérülés miatt MRI vizsgálat elvégzésére lesz szükség. Szerencsére a kivizsgálás teljesen fájdalommentes, így nem kell félni a képalkotó eljárástól. De mi mindent érdemes tudni az MRI-ről? Milyen vizsgálati módszerről van szó és hogyan lehet felkészülni a magánrendelésre kapott időpontra? Milyen előnyei vannak más vizsgálati módszerekkel szemben? Cikkünkből minden kiderül!
Mi az MRI vizsgálat és mióta végzik?
A Magnetic Resonance Imaging angol szavakból képezzük az MRI mozaikszót, melynek jelentése mágneses rezonancia vizsgálat. Jellemzően csonttal vagy porccal kapcsolatos panaszok, fájdalmak vagy sérülések esetén hasznos diagnosztikai eljárás az MRI vizsgálat, de idegrendszeri betegségek, anyagcsere problémák és az érrendszerrel kapcsolatos tünetek esetén is jól alkalmazható. Emellett a veleszületett, vagy fejlődés közben kialakuló rendellenességek kimutatására is jó célt szolgál.
Már az 1938-as évektől kísérleteztek a technológiával különféle anyagokon; azonban az első, emberi mellkasról készült MRI felvétel csak 1977-ben látott napvilágot. A korai berendezések azonban elképesztően lassan működtek: az említett felvétel például 4,5 órán keresztül készült! Azóta természetesen kialakult a ma ismert MRI modern változata, ami már hihetetlen sebességgel képes a kétdimenziós képalkotásra. A modern MRI esetében kétféle vizsgálati módszer létezik: az egyik a nyitott, a másik pedig az alagút rendszerű, a különbség pedig a mágneses tér erősségében keresendő.
Mit érdemes mindenképp tudni az időpont kérés előtt?
Különféle panaszok esetén először érdemes felkeresni egy ezzel foglalkozó szakorvost, aki megállapítja a góc vélhetően pontos helyét, majd felírja a vizsgálandó területre szóló MRI vizsgálatot.
A natív MRI tudnivalói
Habár saját elhatározásból is lehet készíttetni natív MRI felvételt, mégis érdemes szakorvossal konzultálni a megfelelő eredmény érdekében. A natív MRI vizsgálat során nincs szükség kontrasztanyagra, így laborvizsgálati eredményt sem kell felmutatni az MRI előtt. Érdemes azonban bemutatni a korábbi orvosi papírokat, hiszen ezek fényében egyértelműen meghatározhatóvá válik a panaszok forrása és a komplikációk elkerülése. Terhesség esetén az első trimeszter kizáró tényező az MRI vizsgálat során; és a 4. hónaptól is csak szakorvosi javaslattal valósítható meg.
A kontrasztanyagos MRI tudnivalói
A kontrasztanyag szükségességét csak és kizárólag beutaló szakorvos vagy radiológus állapíthatja meg, ennek megfelelően a kontrasztanyagos MRI vizsgálatra beutaló is szükséges. Kontrasztanyagos vizsgálatnál szükség van a vesefunkciós laborvizsgálat elvégzésére, hiszen a kontrasztanyag nem adható 45 GFR feletti érték esetén. Tehát ebben az esetben eredeti szakorvosi beutalóra és két hétnél nem régebbi laborleletre is szükség van az MRI vizsgálat elvégzése előtt.
Mikor nem végezhető el az MRI vizsgálat?
A mágneses rezonancia vizsgálat során mágneses teret hoz létre a berendezés, ami nem okoz mellékhatásokat a testben. Ez alól kivételt képeznek a fém implantátumok, az inzulin-pumpák és a szívritmusszabályzó (esetleg repesz vagy fémforgácsolásból eredő fémszilánk). Ezek a beültetett orvosi eszközök kölcsönhatásba léphetnek a mágneses térrel és sérülésekkel járó elmozdulást, hevülés okozta égési sérülést vagy más komplikációkat okozhatnak.
Hogyan készülj a vizsgálatra és mely testrészeket vizsgálják?
A kontrasztanyagos MRI vizsgálat lényege az, hogy az intravénásan bejuttatott gadolínium (nem jód) segít a vérerek és a szövetek vérellátásának feltérképezésében. Az anyag ugyanis erőteljesebben kirajzolja ezeket a részeket, így a képfelvételen is egyértelműbben kimutathatóak a problémás részek. Javasoljuk, hogy a vizsgálat előtt 6 órával ne vigyünk táplálékot szervezetünkbe, különben az étel a kontrasztanyaggal keveredve hányingert okozhat. Emellett javasolt figyelni az allergiás reakciókat is, melyek a kontrasztanyag beadása után 20 percen belül keletkezhetnek. Amennyiben ilyet észlelünk, érdemes azonnal értesítsíteni a személyzetet!
A vizsgált testrészek a következők lehetnek natív MRI vizsgálat esetén:
- arc- és agykoponya
- belső fül
- teljes gerinc (nyaki, háti, ágyéki, keresztcsont, farkcsont)
- végtagi ízületek (váll, könyök, csukló, kézfej, csípő, térd, boka, lábfej)
- végtagok (felkar, alkar, comb, lábszár)
A kontrasztanyagos MRI elvégzésekor a fentiek mellett a sella (hypophysis, agyfüggelék mirigy) is vizsgálható.
Mik a nyitott MRI előnyei?
A klausztrofóbiával küzdő páciensek számára megnyugvást jelenthet a nyitott MRI vizsgálat, hiszen egy elöl-hátul nyitott berendezésről van szó. Emellett az MRI nem jár fájdalommal, mellékhatásokkal, vagy sugárterheléssel. A nyitott rendszer másik nagy előnye, hogy az alagút-rendszerű megoldásnál alacsonyabb a mágneses tér ereje, ezért kisebb az esélye a beültetett orvosi fémek elmozdulásának és komplikációjának.
Az MRI vizsgálat tehát alkalmas a csontozat és az érrendszer megbetegedéseinek, elváltozásainak a vizsgálatára. Amennyiben szükség lenne orvosi konzultációra, keress fel egy MRI vizsgálat elvégzésére szakosodott magánorvosi rendelőt!
