Ma már elképzelhetetlen lenne a világ filmek, videók vagy animációk nélkül. A mozgókép ott van a zsebünkben, a buszmegállóban, az iskolában és a szórakozás minden szintjén. De belegondoltál már, hogyan lehet mozgás az állóképek sorozatából? És kik voltak azok, akik először életre keltették a képeket?
Mit jelent valójában a mozgókép?
A mozgókép nem más, mint sok állókép gyors egymásutánja. Az agyunk egy érdekes tulajdonsága, hogy ha elég gyorsan váltogatnak a képek (általában másodpercenként legalább 24-szer), akkor folytonos mozgásnak érzékeljük őket. Ezt nevezzük mozgásillúziónak vagy phi-jelenségnek.
Ez az alapelv működik a rajzfilmeknél, a moziban és a TikTok-videóknál is. A különbség csak az eszköz és a technológia.
A gyermekkori bűvös doboztól a moziig
A mozgókép iránti vágy régre nyúlik vissza. Már az ókori görögök is kísérleteztek optikai illúziókkal, de a nagy áttörések a 19. században jöttek:
-
Zoetróp: egy henger, amiben a képek belül körben voltak, és forgás közben a réseken át nézve mozgást láttunk.
-
Praxinoszkóp: még továbbfejlesztett változat, tükrökkel, ami már szinte animáció hatását keltette.
-
Fotográfia: a fényképezés megjelenése lehetővé tette a képek rögzítését, nemcsak rajzolással.
-
Eadweard Muybridge: 1878-ban sorozatfelvételeket készített egy vágtató lóról és bebizonyította, hogy a ló tényleg felemeli az összes lábát a levegőbe.
Majd jöttek a Lumière fivérek, akik 1895-ben vetítették le az első „igazi” filmet Párizsban: A vonat érkezése La Ciotat állomásra. A nézők megijedtek, mert úgy tűnt, a vonat tényleg feléjük jön!
Hogyan működik ma a mozgókép?
A mai mozgókép digitálisan születik, de a lényege ugyanaz: sok képkocka egymás után.
-
Film vagy videó: A legtöbb videó 24-60 képkockát (frame) használ másodpercenként.
-
Hang és kép szinkronja: A filmek lényege nemcsak a kép, hanem a hang is. A kettőt tökéletesen szinkronban kell tartani.
-
Vágás, szerkesztés: A nyersanyagot ma digitálisan vágják össze, effektekkel, színekkel, zenével, narrációval.
Mi a helyzet az animációval?
Az animáció is mozgókép, csak ott minden képkockát külön hoznak létre, akár kézzel rajzolva, akár számítógéppel. A klasszikus Disney-rajzfilmek még kézzel készültek, míg a mai 3D animációk (pl. Pixar) teljes egészében digitálisak.
Érdekességek a mozgóképek világából
-
A némafilmek korában a zongorista élőben játszott a vetítés alatt.
-
Az első teljes hosszúságú színes film 1939-ben jelent meg: Az Óz, a csodák csodája.
-
A digitális kamerák térhódítása után mára szinte teljesen kiszorult a hagyományos filmszalag, de sok rendező még mindig ragaszkodik hozzá (pl. Christopher Nolan).
Miért varázslatos a mozgókép még mindig?
A mozgókép még mindig képes történetet mesélni, érzelmet közvetíteni, gondolatot elindítani, néha szavak nélkül is. A mozgókép egyszerre technológia és művészet. A gyors képsorok mögött mérnöki precizitás, emberi kreativitás és egy kis illúzió is rejtőzik.